Cogito ergo sum

2011.03.25. 22:14

Nagyon ritkán, ha az ember megnéz egy jó filmet, végére ér egy jó könyvnek, tapssal adózik a színészeknek egy előadás után, vagy csak egész egyszerűen félálomban piheg szerelme mellett, akivel épp egy fergetegeset szeretkeztek, nagyon ritkán az ember bele gondol a világ nagy és rejtelmes dolgaiba. Egy euforikus érzés a pillanat erejéig feloldja a gyermeteg lelkén a blokkot, melyet a stressz, a kibírhatatlan főnök, a lázadó kamaszgyerek, a bankhiteltartozás, a sügér politikusok hallgatag kiszolgálása és az unalomig ismétlődő napi rutin okoz. Naivan elképzeli, milyen jó lenne ha...

Velem is hasonló történt, bár egy teljesen más aspektusból. Az ember akkor szokta még átértékelni az életét, az "ÉN" és a "VILÁG" relációját ha katasztrófa történik vele. A váratlan baleset nem velem történt. Történt azzal a japán nyugdíjassal, aki nem hallotta meg időben a vészt jelző szirénát, vagy azzal a kisiskolás korú, jobb sorsa is érdemes arab gyerekkel, aki a napokban halt meg Líbiában a harcokban. (Mert bizonyára voltak, vannak, és lesznek civil áldozatok egy polgárháborúban.)

Nem azért ragadtam klaviatúrát mert mindenáron meg akarom mondani a tutit. Elgondolkoztam, és ember társaimat is elmélkedésre, és érdemi vitára szeretném sarkalni észrevételeimmel.

Napok óta olyan kérdések foglalkoztatnak, hogy vajon hogy alakul a civilizációnk energetikai problémája a japán atomkatasztrófa után? Milyen hatással lesz az arab világok demokratizálódása? Milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás, és vajon a fejlett és fejlődő országok milyen stratégiával készülnek erre. Készülnek e egyáltalán? Megengedheti-e egy civilizáció magának, hogy faji kérdéseken, és történelmi sértettségeken vitatkozzon, amikor a világ, amiben él egyre kevésbé képes kiszolgálni az igényeit?

Ezekre a kérdésekre szeretnék majd válaszokat lelni, vagy legalábbis közelebb kerülni azokhoz a megoldásokhoz, melyeket nem a következő generációnak kellene kitalálni.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://s-development.blog.hu/api/trackback/id/tr762772027

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Jámborné Balog Tünde - A NAGY HULLÁM 2011.03.27. 11:06:04

HAGYMALEVELEK Kedves Öcsémuram! Hogy rosszabbnál rosszabb híreket hallani a Felkelő Nap Országából, sokat gondolok Kedre. Reménylem, nem éppen arra vette útját, hol Magna Materünk, a Nagy Természet megúnván fiai hetvenkedését, egyetlen vállrándítással...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása